Orientify BLOG - Tervezés karrierválság idején?

Tervezés karrierválság idején?

Egyik napról a másikra kell szinte mindenkinek átszerveznie az életét a koronavírus okozta világjárvány miatt. Jövőképek omlottak össze, teljes ágazatok álltak le, szakmák tűntek el vagy alakultak át, bizonyos szektorok pedig nagy nyomás alá kerültek. A helyzet elfogadása, pozitív fantázia és új tervek nélkül sokáig velünk marad a krízis. Török Réka, az Orientify alapítójának írása a karrierválság-kezelésről.

Amikor felborul a jelen

Mindennapjaink során ritkán merül fel, hogy bizonyos események erősen átírhatják életünk szinte minden területét és a tervezett jövőnket. A koronavírus okozta világjárvány azonban teljesen új helyzetet teremtett. 

Általában igaz ránk, hogy törekszünk egy kiszámítható munkamintára, jól megtervezett „ritmussal”, amelynek legfontosabb színtere a munkahely és az iskola. Ha ez a keret felborul, annak mentális tünetei lehetnek: többek között a fáradtság és a szorongás. A munkahely és az iskola stabil pontok: biztosítják számunkra a legfontosabb társas interakciókat, ami csökkenti a stresszt és növeli a megküzdési képességeket. A szociális támogatás nélkülözhetetlen életünkből, a munkával és az élettel való elégedettségnek is a legfőbb pillére. 

A mindennapi strukturált tevékenység pedig elősegíti annak élményét, hogy gyakoroljuk a készségeinket, kreativitásunkat, ami motivál a mindennapokban. Közben birtokában vagyunk a céltudatosság élményének is, a munka az eredményesség érzetét adja nekünk. A mindennapi célok ösztönöznek, ennek hiányában haszontalannak érezhetjük magunkat. A munka nélkül maradtak számára éppen ezért nehéz az aktivitás fenntartása. Nekik folyamatos stimulációt kell biztosítaniuk az aktív állapotuk fenntartása érdekében. Erre kiváló lehetőség a segítség felajánlása azoknak, akik rászorulnak, annak megtalálása, hogy hol és miben lehetnek hasznosak ebben a helyzetben.

A munka identitásunk fontos része

Munkavégzés közben az emberek kölcsönösen függnek egymástól, együtt kell működniük az eredmények érdekében. A változó munkatevékenység közben a legkülönfélébb emberek kerülnek kapcsolatba, biztosítva az egyén közösségbe, társadalomba, kultúrába való tartozásának érzését is. 

A munka identitásunk egyik legfontosabb forrása, utal személyes jóllétünkre, önértékelésünkre, életmódunkra, meghatározza a társadalomban betöltött szerepünket. Szeretünk olyan feladatokat kiválasztani, amelyek megfelelnek igényeinknek, szándékainknak, képességeinknek. 

Aki hirtelen veszíti el a munkáját, olyan gyászfolyamatnak néz elébe, amelyben a harag és a szomorúság is előkerül, előfordulhat, hogy poszttraumás stressz lép fel. Ez a munka elvesztésének traumáját követően később sújt le, ami sokféle stresszreakcióval járhat: többek között pánikrohamokkal, álmatlansággal.

És vannak azok a szektorok, ahol pedig a túlterheltség jelenik meg, mint például az egészségügy vagy a munkaügy. Az orvosok, ápolók, tanácsadók fokozottan ki vannak téve a kiégés veszélyének, amelynek a jelei a kimerültség, a negatív gondolkodás és a hatékonyság csökkenése. Jelenleg olyan helyzettel kell szembenézniük, amiben nincs tapasztalatuk, meghaladhatja a szakértelmüket, a kidolgozott rutinokat, ráadásul munkájuk nem minden esetben végződik pozitív eredménnyel.

Mivel a negatív következmények ismertek, érdemes most a pozitívumok oldalára tekinteni. Milyen készségek és tudások segítenek át egy válsághelyzeten?

Változások elfogadása, alkalmazkodásra való képesség erősödése

Elsőként el kell fogadnunk, hogy ez a fajta karrierválság más, mint a korábbiak voltak. Egyszerre több életterületet érint, amely sokkal intenzívebb alkalmazkodást és problémamegoldást vár el tőlünk. A válság arra kényszerít minket, hogy sok dolgot máshogyan csináljunk, mint korábban. Új keretek, új módszerek, új időbeosztás, új intézkedések, új szabályok. Ez az időszak leginkább a gyors változás válsága, a kényszerű változtatás nehéz krízise.

Milyen gyors változások zajlanak most? A munkakörök digitalizálódása például sok ágazatban kiemelt figyelmet kap, és most egyre több területet érint. Nem gondoltuk volna azt sem, hogy egyik napról a másikra ilyen könnyen kiderül, milyen szakmák fontosak. Ezekben a hetekben az egészségügyi dolgozók és álláskeresési tanácsadók szerepe megnő, a személyes gondoskodásnak igencsak megemelkedett a rangja. Ezzel együtt sok munkatevékenység áttér digitálisra (oktatás, IT szolgáltatások, HR, jogi és pénzügyi folyamatok, menedzsment), így a megváltozott élethelyzet miatt a robotizációnak is megnő a szerepe.

Úgy tűnik, egy-két hét alatt ezrek oldották meg a home office-t, tanulták meg egyik napról a másikra a digitális eszközök használatát, a csoportmunka online változatát. Tanárok, segítők ismerték fel a digitális eszközök előnyeit, szülők ezrei kerültek közelebb ahhoz, mi történik a gyerekeikkel az oktatásban. Az emberek megtanultak távmunkában dolgozni, házhoz szállítást kérni, online szolgáltatásokat használni. Munkakörök százai alakultak át egyik hétről a másikra. Elképesztő tanulási folyamaton vagyunk túl már most. A gyors változtatás, alkalmazkodás képessége tehát bennünk van. Miközben küzdünk azzal, hogy ennyire sok változás közepette egyensúlyban maradjunk, teljesítsünk, tanuljunk.

Újabb lehetőségek nyílhatnak – átkeretezés

Válság helyett hívhatjuk ezt a helyzetet lehetőségnek, amely új utakra is vihet. Például van időnk átgondolni, mi a fontos és mi nem. Változik a dolgok fontossági sorrendje, új célok fogalmazódnak meg. A legfontosabb teendőink az aktívnak maradás, az értelmes tevékenységek tervezése és egy új életritmus kidolgozása, ami több hetet is igénybe vehet. 

Emellett fontos fenntartanunk az irányítási képességünket az életünk felett. Ehhez pedig első lépésként érdemes elfogadnunk, hogy egy átmenet, változás kellős közepén vagyunk. Adjunk időt magunkat, hogy kialakuljon egy új egyensúly és rá tudjunk hangolódni a változásokra. 

Szeressük meg a változást, mert enélkül is ugyanúgy végbemegy.