Robotizált munkaerő - Orientify BLOG

Mik az esélyeink a jövő munkaerőpiacán a mesterséges intelligenciával és a robotokkal szemben?

Sofőrök helyett önvezető autók, gyorséttermi dolgozók helyett robotok, futárok helyett drónok. Valós a fenyegetés, hogy a mesterséges intelligencia veszi át az emberek helyét a munkaerőpiacon? Valójában már egy látványos sci-fi filmben élünk? Göndör Andor vendégszerzőnk próbálja megválaszolni a Z generáció jövőképét érintő igen fontos kérdéseket.

A gépek forradalmai

A második ipari forradalom (1871-1914) után az emberiség már látta, hogy milyen az, amikor elkezdik gépekre cserélni a kétkezi munkát. Döbbenetes tapasztalat volt, hogy a legtöbb területen jobban képesek termelni, kedvezőbb költségek mellett. Így gyakorlatilag nagyobb hasznot hoztak, mint a hús-vér emberek. Ráadásul a gépekkel a fizetésemelésről sem kellett vitatkozni, nem sztrájkoltak, nem alapítottak szakszervezeteket.

Megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikorra esik a harmadik ipari forradalom, egyesek a két világháború, 1918 és 1939 közé teszik, ezt megkésett és megszakított fejlődés korának nevezik. Sokan pedig inkább az 1960-as évektől számítják, amikor automatizálták az elektronika, az információs technológia és a termelés jelentős részét. Mindkét időszakban rengeteg ember munkáját cserélték le gépire. Most egy újabb forradalom kapujában állunk, de talán már be is léptünk rajta.

Nyakunkon a negyedik ipari forradalom

A mesterséges intelligencia fejlesztésére a világ számos pontján milliárdokat költenek, így a tempó villámgyors, az átlagember számára szinte követhetetlen. Valójában a negyedik ipari forradalom már javában tart, csak nem kapott hivatalos nevet. Egyre több az önvezető jármű: ha csak a közvetlen környezetünket nézzük, Budapesten sokan rácsodálkoznak arra, hogy a 4-es metró sofőr nélkül közlekedik. Magyarországon is több olyan étterem nyílt a közelmúltban, ahol robotok veszik fel és hozzák ki a rendelésünket. Egyre több munkaterületen alkalmazzák ezeket az újításokat, amin ne csodálkozzunk: a cégek, gyárak, üzletek célja a munkafolyamatok gyorsítása, a nyereségeik maximálása.

Szakmák, ahonnan akár el is tűnhet az ember

De mire lehet képes a jövő (inkább már a jelen) mesterséges intelligenciával felruházott robotja? Többek között toplistás zenéket ír, felépít egy házat, vagy akár egy felhőkarcoló-komplexumot. Gyakorlatilag bármit képes megtanulni, így az emberi viselkedés mintáit és kreatív feladatokat is képes elvégezni. Melyik szakmákat, iparágakat fenyegeti az ember robotmunkára való cserélése? Az Egyesült Államok lakosságának 47 százaléka 2030-ra a magasan veszélyeztetett kategóriába sorolható, ez mintegy 400-800 millió embert jelent. Lássuk, kik vannak veszélyben.

Sofőrök
Számos autóba építenek önvezető módot, amit a szemfüles cégek hamar saját hasznukra fordítanak. Többek között taxiközvetítőként használhatják őket, így nem kell fizetni a taxis bérét. Elég csak betáplálni az utas koordinátáit és úticélját, robog is érte az autó.

Gyorséttermi dolgozók
Egy gyorséttermi láncnál kiemelkedő fontossága van a nyitvatartási időnek, az ételek precíz elkészítésének, nem utolsó sorban a költségek lefaragásának. Erre a három problémára egy személyben nyújthat megoldást a mesterséges intelligencia.

Csomagkézbesítők
Manapság temérdek mennyiségű haszontalan és hasznos dolgot rendelünk az interneten, ezeket általában két munkanapon belül szeretnénk is megkapni. Az Amazon éppen tökéletesíti a csomagküldő drónjait, amik olcsóbban, gyorsabban és nagyobb tételben kézbesítenek, mint az „emberfutárok”.

Mit tehetünk mi, a Z generáció tagjai?

Mesterséges intelligencia segítségével számos egyszerű feladat elvégezhető: a robotot beállíthatod a futószalag mellé, megsüti a hamburgered. Bár folyamatosan fejlesztik, de még messze nem képes mindenre.

Számos olyan munkatevékenység van, ahol az emberi kreativitás és társas-érzelmi készségek kellenek, erre nem taníthatóak meg a robotok. A munkahelyi kultúra kialakítása, mások megértése az emberi munkaerő kiváltsága. A megoldás egyszerűnek tűnhet: tanulj! Érdemes olyan pályát választanod, olyan karriert találnod, ahol tudásod nem automatizálható, nem cserélhető le valamilyen algoritmusra vagy egy robotkarra.

A cikk Z generációs szerzője Göndör Andor, a Budapesti Gazdasági Egyetem elsőéves hallgatója