A három leggyakoribb kérdés, ami felmerül a pályatanácsadásban - Orientify BLOG

A három leggyakoribb kérdés, ami felmerül a pályatanácsadásban

Pályatanácsadóként számos kérdést kapok, amelyek többnyire azzal vannak összefüggésben, hogy mikortól és meddig érdemes gondolkodni a karriertervekről. Egy adott döntési ponton mennyire legyünk jelen- vagy jövőorientáltak? Dr. Török Réka, az Orientify alapítója szakmai cikket írt a témában.

1. Lehet-e 14, 16 vagy 18 évesen tudni, hogy milyen karrierben érdemes gondolkodnom?

A szülők és a tanárok is gyakran teszik fel a kérdést, hogy mikortól érdemes foglalkozni a pályaelképzelések feltárásával, a karriertervekkel. A rövid válaszom erre, hogy minél előbb, mert itt hatványozottan igaz, hogy fontos a tervezés és a hosszútávú gondolkodás.

A válasz ennél természetesen jóval árnyaltabb. A középiskola kiválasztása során, általában általános iskola végén merül fel először, hogy most már bizony a jövőbe kell tekinteni. Ezzel együtt kerül elő a tervezés, amelyhez jó, ha rendelkezésre állnak megfelelő mennyiségű és minőségű információk. 14 évesen a munka világa még nagyon távolinak tűnik, de a tanuláshoz és munkához való hozzáállás, módszerek már kialakultak, az erősségek, attitűdök, kimagasló képességek is felfedezhetőek. Ezek pedig meghatározóak lehetnek a továbbtanulási irány kiválasztásában. Az önismeret azon szintje, amikor valaki már képes karrierdöntést is hozni, általában csak a középiskola második felére alakul ki. Ekkorra a személyiség kiforrottabb, stabilabbak a preferenciák és erősebb a jövőperspektíva, ezek pedig meghatározóak a karrierdöntésekben.

Ami teljesen biztos, hogy a karriertervekről való gondolkodás és beszélgetés 13-14 éves kortól rendkívül hasznos, középiskolában pedig már egyértelműbben kirajzolódnak az érdeklődési irányok konkrétabb tervekkel. Fontos, hogy a tervek elérhetőek, tehát reálisak legyenek, és eléggé csábítók ahhoz, hogy motiváljanak.

Hasznos tapasztalat, hogy a jelen döntéseinek sürgetése legyőzi a hosszabb távú gondolkodást, a tervezőstratégiát. Tehát hogyha szinte utolsó pillanatban adott egy fontosnak tűnő döntés, gyakran nem számolunk a hosszabb távú következményekkel. Ez ellen a felkészüléssel, információk szerzésével tehetünk: minél előbb bekerül gondolkodásunkba a hosszútávú célkitűzés megközelítése, a család és a fiatal számára fontos karrierszempontok, annál könnyebben megvalósulhatnak a célokhoz vezető utak.

Azaz, ha szülőként, tanárként, szakemberként valaki karriertanácsot szeretne adni egy tinédzsernek, az csak akkor tegye meg, ha elég felkészültnek érzi magát a témában, és a hosszútávú célok átgondolásában, a jövőperspektíva erősítésében is tudja őt segíteni. A tervező gondolkodással enyhül a döntés súlya is: a jövőbe tekintés képessége megengedi nekünk, hogy menet közben stratégiát váltsunk, ha szükséges.

2. Vajon hogyan lehet a személyiségtípusunkhoz konkrét szakmákat illeszteni és mennyire stabil a karrierszemélyiségünk?

Személyiségünkhöz, ezzel együtt a foglalkozásválasztásunkhoz kapcsolódó profilunk is egyedi. Ez lényeges támpontot ad ahhoz, hogy milyen munkakörnyezetet preferálunk, milyen tevékenységekben mutatjuk meg szívesen képességeinket. Karrierprofilunk egyedi összetétele jelöli ki a számunkra megfelelő pályairányt.

A „nekünk való” alatt pedig azokat a nagyobb szakmaterületeket értjük, amelyekben megélhetjük személyes elégedettségünket, sikereinket, hiszen az érdeklődésünkhöz és képességeinkhez illeszkedik. Mik ezek az irányok? Például a gazdasági, egészségügyi, oktatási, műszaki, szociális vagy a művészeti, és még sorolhatnánk. Ezekhez az irányokhoz akár több száz szakma is tartozhat, amelyek szintén egyedi profillal, követelményekkel rendelkeznek. A két profilnak – a személyé és a szakmáé – a megfelelő összehangolása azt eredményezi, hogy bizonyos karrierprofilokhoz, változó illesztési százalékban ugyan, de szakmákat lehet hozzárendelni.

Azt azonban lehetetlen megjósolni, hogy a szakmához kapcsolódó munkakörben egy adott cégnél valaki beválik-e, hiszen az sok egyéb tényezőn is múlik. Egy szakma rengeteg munkakörben realizálódhat, és számos pozíció, felelősségi terület tartozhat hozzá. Egy-egy foglalkozás számtalan karrierútban ölt testet. Mást jelent például kutatópszichológusként dolgozni egy egyetemen, és mást tanácsadó pszichológusként tevékenykedni egy iskolában vagy kórházban.

A karrierút során az érdeklődési irányok alapjai nem változnak, azonban némileg módosulhatnak azok az értékek vagy célok, amikre szeretnénk felhasználni a személyiségünk alapvető beállítódásait. A környezetünk, képzési és munkalehetőségeink, anyagi stabilitásunk pedig nagyban befolyásolja, a kitűzött célokat hogyan tudjuk megvalósítani.

3. Mi a teendőm, ha kigondoltam magamnak egy szakot vagy szakmát, és az nem szerepel a nekem ajánlott pályák között?

Nem is olyan régen egy humán tantárgyak iránt érdeklődő tizenegyedikes lány keresett meg, aki bizonytalan volt abban, hogy a középiskolát követően mit tanuljon. A tanári vagy segítő pálya nem vonzotta, holott a leghangsúlyosabb a szociális beállítódása volt. A történelem iránti erős érdeklődése a jogi pálya felé terelte a gondolkodását, azonban azt nem tudta, milyen szakmákat jelent ez, hogyan telik egy jogász napja, milyen feladatai vannak egy közjegyzőnek, ügyvédnek vagy jogtanácsosnak.

Karrierprofilja ugyan nem támasztotta alá ezt az irányt, de ez jelenthette azt is, hogy motivációi eltérőek a többi hasonló profilt mutató emberekétől, esetleg más erősségekkel járulhat hozzá a foglalkozáshoz, mint a legtöbben, akik jogi pályán vannak. Elképzeléseiben egy olyan életmód szerepelt, amelyben a környezetvédelemért való felelősségvállaláshoz járulhat hozzá. Előfordulhat, hogy egy határterületen találja majd meg a neki való foglalkozást, amelyet egy diplomára épülő szakirányú továbbképzésen sajátít el. Dolgozhat például környezetvédelmi szakjogászként is vagy egy segítő szervezet önkénteseit képezheti.

Sohasem érdemes elvetni a konkrét elképzelést a lehetőségek közül, érdemes inkább jobban körüljárni az adott irányt, konzultálni valakivel, aki járatos az adott szakterületen, és megnézni a rokon szakmákat is. Egy célhoz többféle működő útvonalon is eljuthatunk, ha kitartóak vagyunk.

A karriertesztre épülő karrierajánló segít tisztázni az elképzeléseket

Az Orientify-t azzal a céllal hoztuk létre, hogy segítse a fiatalokat a pályadöntésben. Gyakran még egy felnőttnek is nehéz eldöntenie, hogy mi a neki való karrier, akkor mit gondoljon egy tinédzser? Karriertesztünket kitöltve bárki segítséget kaphat abban, hogy megtalálja a neki való pályát.

Ha szeretnél azonnali és megalapozott választ arra a kérdésre, melyik karrier való neked, regisztrálj itt: karrierprofil.orientify.hu